1.

A lakás összes ajtaját, ablakát bezártam, majd örömmel indultam a vasútállomás felé... Szakadt a hó... Miután sikeresen a vonatra kerültem csak csendben ücsörögtem és már most idegesen markolásztam az öngyújtómat... rá kellett volna gyújtanom... túl hosszú lesz az út... végre anyu után tudok menni... Ez az érzés megnyugtatott kicsit... nem kell többet teljesen egyedül lennem...
Bécsbe értem... az életemet jelentő bőröndöt magam után rángattam. Ahogy körbenéztem anyu sehol... a telefonomért nyúltam, amikor valaki megkopogtatta a vállamat...
- Angel! Nem gondolod komolyan, hogy nem várlak... - Anyu mosolyogva átölelt...
- De jó látni téged!
Miután a szállásra mentünk, amit sikerült intéznie, pont a sajátja mellett, nekiláttam kipakolni a bőröndből

Estére készültem, a Black Veil Brides koncertjére... megszólalt a telefonom...
- Na megjöttem kis csaj, merre menjek?
- Alice! De jó, hogy ideértél... - lediktáltam a címet barátnőmnek és újra a tükör felé fordultam... kékes hajam amúgy is feltűnő volt, hát nem vittem túlzásba a dolgokat... Alice ott lesz elmebajos Andy hasonmás fannak... én majd csöndesen állok egy sarokban... és élvezem a zenét...
Mikor megérkezett, már úgy nézett ki mint ahogy vártam...
- Te így jöttél?
- Ne aggódj, a vonaton már kb száz emberrel találkoztam, aki pont így nézett ki... - nevetett...

Angel

- És te? Így jössz? - végigmért... - Mi lenne ha...
- Nem... nem akarok semmilyen csíkot, semmi feketét.... pont jó ez így... - vigyorogtam... - legalább nem lesz mit leizzadni...

Alice

- Jogos...
Alice gyorsan átöltözött és miután végzett már indultunk is...
A bejárat előtt sátrak is voltak... volt aki napok óta ott aludt... Alice intett pár srácnak, akik odajöttek...
- A vonaton ismertem meg őket... - mosolygott...
- Remek...
- Sziasztok... - mind a két srác fekete hajú kék kontaktlencsében és annyira szét festve, hogy nem tudtam volna megmondani, valójában hogy néznek ki... Alice viszont rögtön az egyikük karjába vetette magát... nem is ő lett volna... Így négyesben álltunk az órákig tartó sorban.
Mikor bejutottunk a tömeg végtelenjében találtam magam...
- Alice! - kiabáltam át a tömegen... - holnap reggel találkozunk! - vigyorogtam rá...
- Rendben, Angel! Vigyázz magadra...
Azzal bevetettem magam a tömegbe... igyekeztem minél közelebb kerülni a színpadhoz... az őrjöngés pillanatában tudtam, hogy fel kell néznem... ott álltak a színpadon...
Mindenki tombolt én pedig mosolyogva bámultam a színpadon száguldozó énekest...