A történettel ezúttal lassan haladt, át kellett gondolnia minden apró részletet, hogy a lehető legtökéletesebben leírjon mindent.
Andy a város határban ült egy sziklán, már érezte a felé közelítő ember vérének illatát, közel sem volt olyan édes mint a lányé, de kielégíti a szomját... nem bánthatja mindig a lányt... Lassan elhelyezkedett... mikor az ember mellé ért ráugrott, mint egy vadállat és a vérét vette...
Sandy a gondolataival harcolt, mikor Andy és a többiek megjöttek és leváltották az eddigi őröket...
A lány azonnal a fiú karjaiba simult, mint egy doromboló macska... Andy magához szorította és dúdolt valamit, amitől a lány azonnal elaludt...
A lázadóknak szükségük volt a lány hatalmára... de ők maguk sem tudták... A lány álmodott és ez segített... Mikor felébredt a szalvétákon csak úgy suhant a tolla...
A lázadók története pár órával később elkészült...
Ezúttal a lány nem adta oda... hanem várt, és döbbenten tapasztalta, ahogy a könyve életre kel a szeme előtt... a négy lázadó Andy elé lépett és meghajoltak... mint vezetőjük előtt...
A fiú a lányra nézett...
- Emlékszel már? - kérdezte az...
- Igen... mindenre tisztán...
Izzottak a szemei a dühtől... a lány megijedt és hátrálni kezdett előle... először félt a fiútól...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése