- Azt hiszem, jobb, ha beszélek Jayy-el... - suttogtam végül... mindketten ugyanarra gondoltunk.
- Menjek én is?
- Szerintem nem kell... - csókot nyomott a számra. Én pedig elindultam megkeresni Jayy-t
Ez a beszélgetés kínos lesz... de nem túl hosszú... azt hiszem.
A buszt kerülgettem, aztán benéztem a sátorba... Jayy megkönnyítette a dolgomat. Azt hiszem kibékülnek Jeffreevel... egy kicsit mardosott a féltékenység... a torkomban éreztem a gyomromat, ahogy néztem őket.
Jayy ki volt még sminkelve a fellépés után, Jeff pedig ölelte őt. Csókban forrtak össze... éreztem, hogy mennem kéne, de nem mozdult a lábam. Aztán valaki húzni kezdett hátrafelé a karomnál fogva...
- Nem mondták még neked, hogy ne leskelődj? - dorgált meg viccesen Dahvie...
- De... én csak... pont beszélni akartam vele, hogy... ne folytassuk ezt a...
- Értem... azt hiszem... ezt ő is tudja már.
- Akkor jó... - mosolyogtam rá- Piát?
- Ja azt hiszem, az most rám fér...
A kezembe nyomott egy pohár valamit... irtó erős volt, de jól esett. Amikor újra akart tölteni nemet mondtam.
- Vissza megyek Andy-hez...
- Rendben, de csak, hogy tudd, rám számíthatsz... ha kell valami.
- Köszi
Visszafelé sétáltam amikor a következő sokk ért. Andy egy korlátnak támaszkodva beszélgetett az egyyik fellépő csajjal... nem emlékeztem a nevére, de arra igen, hogy Andy oda meg vissza volt a hangjától... és ez a beszélgetés, nem annyira volt baráti látszólag... a lábam újra földbe gyökerezett... akkor mozdult csak meg, amikor a lány közelebb hajolt és megcsókolta őt...
Két szék közül a pad alá estem... döbbenten álltam és nem tudtam megmozdulni... csak folytak a könnyeim, ahogy néztem döbbenten őket...
Nem vettek észre...
A földön ücsörögtem Jeff busza mellett... totál szétzilálva, elfolyt festékkel... vártam, hogy kijöjjenek.. a busz mozgása elárulta, hogy bent vannak... valaki mellém ült.
Dahive volt megint... a kezembe nyomta a poharat és újratöltötte...
- Gyere inkább velem és mesélj...
- Nincs kedvem mesélni... de menjünk.
Sétálgattunk aztán az egyik golfkocsit igénybe véve azzal kőröztünk. Dahvie nem faggatott... magamtól kezdtem el mondani, hogy mi a bajom...
- Nem értem... azt hittem együtt döntöttetek, hogy nem folytatjátok Jayyel az édes hármast, erre pofára ejt?
- Nem tudom mi történik... Dahvie, alhatok ma nálad?
- Persze... ez csak természetes... - azzal a busz felé vette az irányt. Nem mentünk be, mert rágyújtottam. Az alkohol megtette a hatását, iszonyatosan bőgni kezdtem, végül becipelt és lefektetett egy ágyra. Elaludtam...
Mikor reggel felébredtem, valaki az ajtót verte kívülről. A fejem nem fájt, de a szemem égett a sok sírástól... Dahvie morogva nyitotta ki az ajtót. Jayy volt...
- Mi a picsának zárod be állandóan... Angel? - nézett rám értetlenül - mi történt?
Elmeséltem neki is mindent. Attól kezdve, hogy beszélni akartam vele... egészen addig, hogy Dahvie becipelt, hogy aludjak. Jayy először nem tudott mit mondani, de végül mellém ült és átölelt... végre éreztem, hogy a barátom és mellettem áll...
Kézen fogott és húzni kezdett maga után...
- Gyere, átmegyünk a cuccaidért... aztán velünk maradhatsz... akár itt vagy Jeffnél is elférsz...
- Köszönöm... - A BVB a busznál ücsörgött, kivéve Andyt... lehajtott fejjel a buszra másztam, összepakoltam a cuccaimat, otthagytam a BVB-s pulcsit Andy ágyán és leléptem... A srácok döbbenten néztek utánam, de senki nem szólt egy szót sem... mindenki tudhatta, hogy mi történt... Ashley utánam szólt valamit aggódva, de nem hallottam... már messzebb jártunk. Jayy a táskámat cipelte.
- Hát ha Jeffree nem bánja... mégis csak...
- lány? - nevette el magát Jayy...
- Na jó nyertél... akkor menjünk hozzátok... - nevettem én is. Furcsa módon jobb kedvem lett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése