13.

 Jayy-t bámultam, ahogy nevetve osztogatott autogramokat. Aranyosan tűrte, hogy fotózzák, majd egy lány odalépett hozzám.
- Szia, lefotózhatlak?
- Őhmmm
- Tudom, hogy Andy Biersack barátnője vagy és nem akarok gondot, amiért Jayy-el vagy...
- Ömm.. mi nem randizunk... - mosolyogtam - persze, lefotózhatsz...
Utána még pár lány vette a bátorságot és odajöttek egy- egy aláírásért, vagy fotóért...
- Olyan szép vagy! - mondta egyikük - Olyan akarok lenni mint te...
- Köszönöm
Jayy mosolyogva figyelte a jelenetet... aztán elmentek...
- Nem értem ezt, miért kérnek aláírást tőlem azért, mert a pasim híres...
- Mert ezzel közelebb érzik magukat hozzá... igazából megölnének, olyan féltékenyek rád... - nevetett...
- Jajj de jó... na most viszont megyek, még vennem kell pár cuccot, jövő héten turnézni indulunk...
- Te is turnézol? - nevetett
- Haha...
Puszit nyomtam az arcára, éreztem ahogy vissza húzott, tudtam, hogy le akar kapni, de nem hagytam...
- Jayy... ha visszajöttünk találkozunk...
- Addig nem is látlak? - legörbítette a száját...
- Nem tudom, felhívlak, ha lesz időm... - vigyorogtam

Egész héten rohangáltunk Andyvel, az indulás előtti napon még volt egy kis szabadidőm, ezért felhívtam Jayy-t és vele töltöttem a délutánt, utána elbúcsúztunk...
- Remélem hívsz...
- Persze, minden nap, amikor csak tudlak... - mosolyogtam
- És tudod, ha bármi baj van... szólj...
- Jayy... ne fesd az ördögöt a falra...

Másnap elindultunk. A repülőtéren rohanni kellett, mert Ashley túl sokáig készülődött...
Alice nem jött velünk végül. Visszament Bécsbe, majd ott csatlakozik hozzánk. Ashley nem bánta, állandóan ölték egymást, hiába békültek ki. Sammi viszont csatlakozott, aminek örültem, nagyon aranyos volt.
Andyvel végigaludtuk az utat... A hetedik állomás volt Bécs, ahol első utunk anyuhoz vezetett. Milyen régen láttam... már várt minket, amikor odaértünk. Alice otthagyta a lakáskulcsomat, úgyhogy becuccoltunk mindannyian.
- Annyira jó, hogy itt vagytok
- Én is örülök, hogy látlak anyu! - öleltem át
Nappal pihentünk, este pedig a fiúk a koncertre készültek... Alice végül nem jött a koncertre, mert összebalhéztak Ashleyvel...
Andyvel kézen fogva sétáltunk a helyszínen...
- Itt találkoztunk először... - mondta, miközben átölelt...
- Valójában a buszban, de oké...
- Már rég kiszúrtalak a tömegben
- Hazug vagy... - Nevettem
A koncert elkezdődött Sammivel a színpad mögött álltunk és néztük őket.
- Megvagytok?
- Meg... most már
- Igen hallottam... Andy sajnos nem arról híres... - elharapta a mondatot
- Tudom... többen mondták már
- Csak ne legyen igazunk, ezúttal egészen komolynak néz ki a kapcsolata veled
- Hát remélem...
A fiúk végeztek, a koncert után a testőrök a tömeg felé indultak... hát igen, megint embereket szedtek össze, pont mint engem és Alice-t. Ezúttal egy fiú és egy lány került elő akik lázban égtek, hogy kedvenc bandájukkal lóghatnak. Tom és Bree barátok voltak.
- Itt jöttetek össze? - Bree megállás nélkül velem akart társalogni, nem volt kifogásom ellene, de irtó fáradt voltam és nem volt kedvem bulizni.
- Igen, olyan szerencsés rajongó voltam mint ti...
- Komolyan???
- Aha, ugyanígy kerültem ide... - mosolyogtam a csodálkozó lányra.
Táncikáltunk, elvoltunk. Úgy döntöttem itt az ideje felhívni Jayyt... hiszen megígértem.
A szórakozóhely előtt álltam a telefonommal, rágyújtottam, miközben tárcsáztam.
- Hé kis csaj... - hallottam meg Ash hangját.
- Hát te? - a falnak támaszkodva állt.
- Gondolkoztam... - ahogy ellökte magát a faltól, akkor vettem észre, hogy részeg.
- Min?
- Hát, hogy milyen dögös vagy...
- Ash... részeg vagy.
- Az lehet, de, ha józan vagyok csak jobban látlak... - átölelt.
- És Alice?
- Ő csak alibi... hogy Andy ne jöjjön rá, hogy téged akarlak...
- Ash, szerintem ezt te sem gondolod komolyan - eltoltam magamtól és arrébb sétáltam telefonálni.
Jayy nem vette fel. Biztos dolga van, gondoltam, majd befelé indultam volna, de Ashley elkapta a karomat.
- Ne menj még... - lehajtotta a fejét...
- Ash, szerintem ez nem jó ötlet...
- Nem azért... - az ablakhoz húzott... amit láttam, az nem volt kellemes...
Bree Andy nyaka köré fonta karjait és lábujjhegyre állt. Andy lehajolt, felé lassan aztán megállt, leszedte magáról a részeg lányt és megrázta a fejét... "nem" olvastam le a szájáról...
Ash legörbítette a száját...
- Azta... hát nem erre számítottam...
- Azt gondoltam... - lefejtettem az ujjait a karomról és elindultam befelé. Büszke voltam, hogy Andy ezúttal nem ejtett pofára.
Odasétáltam hozzá, átöleltem és mosolyogva megcsókoltam.
- Köszönöm... - suttogtam a szájába
- Mit? - vigyorgott - bár a köszönet módja tetszik...
- Hogy nem csaltál meg újra... - böktem az ablakban ácsorgó Ash felé...
- Láttál? - nézett kikerekedett szemekkel rám.

- Igen... bár azt is, hogy majdnem beadtad a derekad... - néztem rá laposan...
- Neeem... rosszul láttad... - tudtam, hogy hazudik, de boldog voltam, mert végül nem tett semmit... Csókja még boldogabbá tett...
de legbelül visított a tudatalattim... méghozzá a barátomért... Jayy, merre vagy ??? Szükségem lenne rád!!!